Magyarországon a látássérült emberek száma meghaladja a 100 ezret, ám közülük minden harmadik teljesen vak. Ezek az emberek több támogatásra, megértésre és segítségre szorulnak, ám számukra sem mindegy, hogy mindezt milyen módon kapják meg. Együttérző, az ő állapotukat elfogadó és az együttműködésre nyitott emberek támogatják őket, vagy pusztán sajnálatból segítik őket, ha egyáltalán segítik. Az utóbbi helyzetet minden látássérült szeretné elkerülni ám közülük mégis viszonylag kevesen bízzák magukat a leghűségesebb társunkra, a kutyákra. Az országban alig 100-an tartanak vakvezető kutyát és ennél ugyan valamennyivel többen szeretnének négylábú segítőt, de összesen két kiképző központ foglalkozik megfelelő képzéssel és évente legfeljebb 20-30 tanult kutyus kerül ki a látássérült gazdikhoz. Ebből a rövid előzetesből már sejthetik, hogy a mai kultúrpont témája rendhagyónak mondható, hiszen – többek között – az ember és a kutya érzelmi intelligenciájának összehangolásáról szól és az érzékenyítés, a szemléletváltás kultúrájáról szól – keretet adva egy kulturális programcsokornak, amelyet olyan más képességű emberek szerveztek, akik egyre több gyermeknek is megmutatják azt, amit a tapasztalt pedagógusok is nehezen tudnak.
